CRS a GIS-ben: hozzárendelés és újravetítés

A koordináta önmagában csak egy számpár. A réteg CRS-e (koordináta-rendszere) mondja meg, mit jelentenek ezek a számok. A projekt CRS-e ettől külön dolog: az a közös rendszer, amelyben a program a rétegeket egy képernyőn megmutatja.

Hasonlat: a projekt olyan, mint egy tolmács, aki a különböző nyelvű könyveket felolvasáskor egy nyelvre fordítja. Te egy nyelven hallod mindet, de a könyvek szövege ugyanaz maradt. A hasonlat korlátja, hogy a CRS-ek közti átszámítás nem szó szerinti fordítás: a választott koordinátaművelet és a pontosság is számít.

Ezért lehet, hogy két eltérő forrásrendszerű réteg a képernyőn szépen összesimul, mégis mindkét fájlban az eredeti koordináták vannak. Ha az adatot ténylegesen át akarod alakítani, ahhoz külön újravetítés kell, a puszta megjelenítés ezt nem végzi el.

Két különböző műveletet kell szétválasztani. A hozzárendelés csak kimondja, milyen rendszerben vannak a számok; a számokat nem változtatja meg. Az újravetítés (exportálás a cél-CRS-be) ténylegesen átszámolja a koordinátákat.

Hasonlat: a hozzárendelés olyan, mintha egy szám mellé odaírnád a mértékegységet; ennek a valódi egységnek kell lennie. Az újravetítés olyan, mint az átváltás egyik egységből a másikba, ahol a szám is változik. A korlát: a CRS-átszámítás nem egyszerű szorzás, a választott koordinátaművelet és a szükséges rácsfájl (az átszámításhoz kellő segédadat) is befolyásolja a pontosságot.

Ha a rácsfájl hiányzik, a program csendben gyengébb pontosságú megoldást használhat; ezt ne fogadd el. Pontimportnál külön döntés, melyik oszlop a keleti és melyik az északi koordináta. EOV-adatnál az $y$ mező gyakran a GIS X/keleti, az $x$ a GIS Y/északi mezőjébe kerül, de ezt az adatleírásból ellenőrizd. GeoJSON-ban a földrajzi sorrend hosszúság, szélesség.

1. Nézd meg a réteg forrását és a CRS-ét.
2. Hiányzó vagy hibás címkénél csak bizonyított forrásrendszert rendelj hozzá.
3. Valódi átalakításhoz exportáld/vetítsd újra a réteget a cél-CRS-be.
4. Ellenőrizd a választott koordinátaműveletet és a rácsfájl meglétét.

A példa azt mutatja, hogy ugyanaz a pont két táblában más oszlopsorrendben szerepelhet anélkül, hogy a helye megváltozna. A geodéziai adat $(x,y)=(250;500)$ m, a GIS keleti–északi táblában pedig $(E,N)=(500;250)$ m. A számpárból látszik, hogy ebben a példában az $x$ érték az északi (N), az $y$ érték a keleti (E) oszlopba kerül.

Ez nem transzformáció. Nem számoltunk át semmit, csak megmondtuk, melyik szám melyik tengelyhez tartozik. A pont ugyanott van, csak a két tábla más sorrendben írja le.

A szakasz utolsó mondata is fontos: ez helyi síkbeli példa, nincs hozzá hivatalos országos CRS rendelve. Tehát nem szabad úgy kezelni, mintha EOV vagy más országos rendszerbeli adat lenne. Valódi adatnál az adatleírásból kell ellenőrizni, melyik mező melyik tengely.

Ez a szakasz arról szól, mi nem elég ahhoz, hogy egy réteg CRS-éről (koordináta-rendszeréről) dönts. Az, hogy az adat Magyarországra esik, és a számok nagyságrendje „jónak tűnik”, segít hibát keresni: ha valami nagyon nem stimmel, gyanút fogsz. De ez önmagában nem bizonyítja, melyik rendszerben vannak a koordináták.

A programban választott méteres mérési beállítás sem oldja meg a rosszul címkézett réteget. A mérőeszköz azokon a koordinátákon számol, ahogyan a program a réteget értelmezi; ha a címke rossz, a méteres kijelzés is rossz alapról indul. A hibát a címkénél kell javítani, bizonyított forrásrendszerrel.

Magyar mérnöki adatok átalakításához a megfelelő hivatalos rendszer és realizáció (a rendszer konkrét, gyakorlati megvalósítása) szükséges. A „nagyjából ott van” tehát nem elég, ha mérnöki pontosságra van szükség.