Ásványvizsgálat: tulajdonságok együtt értelmezve

Az ásvány rendszerint természetes, szilárd, rendezett belső szerkezetű anyag, jellegzetes összetételi tartománnyal. A kőzet ásványokból, esetenként üvegből vagy szerves eredetű összetevőkből álló földtani anyag. Egy gránitban több ásvány felismerhető; ettől még egyetlen kőzettípusnak nevezzük.

Az azonosítás során nézd a fényt, karcszínt, keménységet, hasadást, törést, szemcsék alakját és az összefüggéseket. A szín önmagában gyenge ismertetőjel: szennyezés, mállás és felületi bevonat megváltoztathatja. A karcszín porított felületen vizsgált tulajdonság, nem azonos a darab színével. A hasadás kristályszerkezethez kötődő síkok menti elválás; a törés nem feltétlenül sík.

Két világos szemcse közül az egyik üveget karcol és nincs jól felismerhető hasadása; a másik jellegzetes síkok mentén válik szét. A tulajdonságok együtt a kvarc és egy földpát elkülönítését segíthetik. A leírás azonban nem bizonyít minden ismeretlen mintára biztos azonosítást. A csillám vékony lemezekre válása más szerkezeti jel, mint a kőzet egészének rétegzettsége.

Először a megfigyelést írd le, utána az azonosítási hipotézist. „Világos, üveget karcoló, kagylósan törő szemcse” megfigyelés; „kvarc” következtetés. Ismeretlen anyaggal ne végezz otthon savas, porbelégzéssel járó vagy roncsoló vizsgálatot. A laboratóriumi eljárást az oktatói munkavédelmi szabály határozza meg.

Miért nem keménységmérés a szín összehasonlítása? Más fizikai tulajdonságot vizsgál. Miért kell több jel? Egy-egy tulajdonság több ásványnál is előfordul.