Reakcióegyenlet és sztöchiometria

Egy reakcióegyenlet rendezésekor az együtthatókat módosítjuk, nem az anyag képletét. Minden elem atomszáma és a teljes töltés legyen összhangban a két oldalon. A rendezett egyenlet anyagmennyiség-arányt ad; nem automatikusan tömegarányt, sebességet vagy teljes átalakulást.

$\mathrm{CaCO_3\rightarrow CaO+CO_2}$ esetén az arány 1:1:1 mol. Ha a kitalált feladat moláris tömegeit 100, 56 és 44 g/mol-ra kerekítjük, 20 g tiszta kiinduló anyagból elméletileg 11,2 g CaO és 8,8 g CO₂ keletkezik teljes átalakuláskor. A valós anyag tisztasága, reakciókörülménye és a kerekített atomtömeg itt nincs igazolva. A példa nem kemenceüzemeltetési utasítás.

Több reagensnél az arányhoz képest legelőbb elfogyó a limitáló reagens. Ha 1 mol A két mol B-vel reagál, 3 mol A és 4 mol B mellett B csak 2 mol A átalakulását teszi lehetővé. A feleslegben maradó A 1 mol.

Miért nem módosíthatjuk a képlet alsó indexét rendezéskor? Új anyagot neveznénk meg. A „tömegmegmaradás” nyitott edényben mért maradéktömegre közvetlenül alkalmazható? Csak az eltávozó és belépő anyaggal együtt; a rendszerhatárt rögzíteni kell.