Vetület, metszet, részlet: ugyanazt a tárgyat másként kérdezzük

A vetület meghatározott irányból képezi le a tárgyat. A metszet elképzelt vágással láthatóvá teszi a belső szerkezetet. Előbb válassz metszősíkot és nézési irányt; csak utána rajzolj. A metszett anyag, a vágás mögött látható kontúr és az üres tér nem azonos jelenség.

A sraffozás az oktatási ábrákon a metszett tartományt jelzi. Nem rajzolunk sraffot az üregbe pusztán azért, mert a külső körvonalon belül van. Több szomszédos alkatrész vagy anyagréteg megkülönböztetése segít a szerkezet olvasásában; konkrét szabványos anyagjelölést a helyi segédletből kell egyeztetni, nem ebből a sematikus ábrából kivitelezni.

Képzelj el egy téglatestet, benne függőleges hengeres furattal. A furat tengelyén áthaladó függőleges metszeten a furat két párhuzamos határvonala jelenik meg, köztük üres térrel; nem a felülnézeti kör alakja. A részletnézet nagyobb léptékkel egy kapcsolatot emel ki, nem változtatja meg annak méreteit.

Követhető-e a metszet jele a kiinduló nézeten? Egyeznek-e a nézetekben a nyílások helyei és magasságai? A takart él, a tengely és a metszetvonal jelentését mindig külön kezeld. A konkrét vetítési rendszert és egyezményes jeleit az adott kurzus rajzi követelményével egyeztessük.