A Monge-rendszer: két kép, egy tárgy
Előismeret: DG-03
Tanulási cél
Értsd a képsíkok lehajtását és a rendező szerepét. Minden későbbi fejezet ezt a rögzített konvenciót használja.
Jelölés és konvenció
K₁ a vízszintes xy sík, K₂ a függőleges xz sík, metszésük x₁₂. A térbeli koordináták: x a képtengely mentén jobbra, y a második képsík előtt pozitív, z az első képsík fölött pozitív. A második kép A″=(x,z), az első képet lehajtjuk: A′=(x,−y) a matematikai rajzsíkban. A képernyő lefelé növekvő pixelkoordinátája ettől külön kezelendő.
Az első térnegyed pontjának A″ képe a tengely fölött, A′ képe alatta helyezkedik el. A képek az x₁₂-re merőleges rendezőn vannak. A rendező nem tárgyél, hanem ugyanazon x helyet biztosító segédvonal.
Az SVG-rajzok egy képen belül azonos tengelyléptéket használnak, ahol ezt jelezzük. A megadott mm vagy m a térbeli tárgyadat egysége, nem a képernyőn vonalzóval mérhető hossz. A böngésző nagyítása és a nyomtatás megváltoztatja a megjelenítési méretet; ebből kalibrálás nélkül nem következik fizikai papírlépték.
3D-ábra · DG-I01
Húzás: forgatás · Ctrl + görgő vagy két ujj: nagyítás · jobb gombbal húzás: eltolás
A K₁ vízszintes, a K₂ függőleges képsík; metszésvonaluk az x₁₂ tengely. A P pont a K₂ előtt és a K₁ fölött van: az első térnegyedben.
Nézet
Képsíkok kiterítése
Megjelenítés
- Adott
- Szerkesztés / rendező
- Eredmény
- Segédsík / vetítés
- Azonosított pont
- takart rész
Nevezetes pontok
- PAdott
- PₓSzerkesztés / rendező
Jelölés: például P′ a P pont első (felülnézeti), P″ a második (elölnézeti), P‴ a harmadik (oldalnézeti) képe. Harmadik kép csak háromképsíkos ábrán van.
Egyszerűbben
Egyetlen merőleges vetületből a pont vetítési irányú helyét nem lehet leolvasni. Ezért itt két képet használunk: a P pontot a vízszintes K₁ és a függőleges K₂ képsíkra vetítjük. Az ábra első térnegyedbeli pontot mutat: y és z pozitív.
P″ a második kép: magasságát z adja. P′ az első kép: K₂-től mért távolságát y adja. Az x hely mindkét képen ugyanaz.
A K₁-et az x₁₂ tengely körül a K₂ síkjába hajtjuk. P′ és P″ ezután egy tengelyre merőleges rendezőn helyezkedik el.
A padló–fal hasonlat ennél a térnegyednél segít: K₁ a padló, K₂ a pont mögötti fal. Más térnegyedben az előjeles koordinátákat kell követni.
- Jelöld ki a tengelyen az x helyet.
- Mérd fel z-t a rendezőn fölfelé: ez P″.
- Mérd fel y-t lefelé: ez P′.
- Ebben a példában P″ a tengely fölé, P′ alá kerül; ne mérd mindkettőt ugyanarra az oldalra.
- A rendező segédvonal, nem tárgyél.
3D-ábra · DG-F05
Húzás: forgatás · Ctrl + görgő vagy két ujj: nagyítás · jobb gombbal húzás: eltolás
K₁ a vízszintes xy sík, K₂ a függőleges xz sík, metszésük x₁₂. A=(25;18;32) mm az első térnegyedben van.
Nézet
Képsíkok kiterítése
Megjelenítés
- Adott
- Szerkesztés / rendező
- Eredmény
- Segédsík / vetítés
- Azonosított pont
- takart rész
Nevezetes pontok
- AAdott
Jelölés: például P′ a P pont első (felülnézeti), P″ a második (elölnézeti), P‴ a harmadik (oldalnézeti) képe. Harmadik kép csak háromképsíkos ábrán van.
A térbeli vázlat a szerkesztés megértését segíti. A segédvonalak és drótvázelemek nem minden esetben a kész műszaki rajz láthatósági vonalai; azt a lecke statikus ábrájával együtt értelmezd.
A lecke statikus ábrája
Saját példa és szerkesztés
A=(25,18,32) mm. Jelöld ki az x=25 mm helyet a tengelyen. A rendezőn fölfele mérj 32 mm-t A″-höz, lefelé 18 mm-t A′-höz. Egyetlen képen nem látszik mindhárom koordináta; a kettő együtt már megadja őket.
Egyszerűbben
A példa a Monge-rendszer alapmozdulatát mutatja: egy térbeli pontot a koordinátái alapján két képre rajzolsz. Az A=(25,18,32) mm pontnál x=25, y=18 és z=32 mm.
A konvenció szerint A″=(x,z), tehát a második képen az x hely és a z magasság látszik. Az első képet lehajtjuk, így A′=(x,−y): az y távolság a tengely alá kerül. Mivel itt y és z is pozitív, a pont az első térnegyedben van: A″ a tengely fölött, A′ alatta helyezkedik el.
A két kép ugyanazon a rendezőn (az x₁₂ tengelyre merőleges segédvonalon) fekszik, mert mindkettő ugyanazt az x értéket hordozza. Egyik kép önmagában csak két koordinátát mutat: A″ az x-et és a z-t, A′ az x-et és az y-t. A kettő együtt adja meg mindhárom koordinátát.
- Jelöld ki az x₁₂ tengelyen az x=25 mm helyet.
- Itt húzd meg a tengelyre merőleges rendezőt.
- Mérj fel rajta fölfelé 32 mm-t: ez A″.
- Mérj fel lefelé 18 mm-t: ez A′.
Mini példa
Ellenőrzés: A′ és A″ ugyanazon az x=25 mm-es rendezőn van, A′ tengelytávolsága |y|=18 mm, A″-é |z|=32 mm.
Gyakori hibák
- Az első térnegyedben ne mérd y-t és z-t ugyanarra az oldalra: A″ a tengely fölé, A′ alá kerül.
- A megadott mm a térbeli tárgyadat egysége; a képernyőn vonalzóval mért hossz ettől eltérhet.
3D-ábra · DG-F06
Húzás: forgatás · Ctrl + görgő vagy két ujj: nagyítás · jobb gombbal húzás: eltolás
Jelöld ki az x=25 mm helyet: a két képsík metszésvonala az x₁₂ tengely.
Nézet
Képsíkok kiterítése
Megjelenítés
- Adott
- Szerkesztés / rendező
- Eredmény
- Segédsík / vetítés
- Azonosított pont
- takart rész
Nevezetes pontok
- AAdott
Jelölés: például P′ a P pont első (felülnézeti), P″ a második (elölnézeti), P‴ a harmadik (oldalnézeti) képe. Harmadik kép csak háromképsíkos ábrán van.
A térbeli vázlat a szerkesztés megértését segíti. A segédvonalak és drótvázelemek nem minden esetben a kész műszaki rajz láthatósági vonalai; azt a lecke statikus ábrájával együtt értelmezd.
A lecke statikus ábrája
Ellenőrzés
A′ és A″ azonos x koordinátájú. A′ tengelytávolsága |y|, A″ tengelytávolsága |z|. Más egyetemi jelölésnél a jelrendszert kell átfordítani, nem a geometriát megváltoztatni.
Hiba: y-t és z-t ugyanarra az oldalra méred az első térnegyedben. Próba: ha A′ a tengelyen van, akkor y=0, tehát A a K₂ képsíkon van.